J. e-mailje ámulatba ejtő fotóval

J. élete visszaváltozását köszönheti a léböjtnek.

Kedves Antónia,

nem is tudom, hol kezdjem 191 nap (!) léböjt után. : -)

Tulajdonképpen az életem visszaváltozását köszönhetem a léböjtnek, és Nektek!
Annyi sok éven át (5-6!!) sikertelenül próbálkoztam mindenfélével, és a súlyom egyre csak gyarapodott, gyarapodott...

Azt, hogy mennyiről indultam, mindegy is, a hihetetlen különbséget a fotók, amiket csatolok, szerintem nagyon is jól szemléltetik! És hogy mindez néhány hónap alatt történt meg, ez egészen elképesztő!! A léböjtkúrák alatt, amikor nálatok voltam, nagyon sokat jelentettetek nekem mindannyian, Te a mérhetetlen energiáiddal, a soha fel nem adás és a kitartás példájával, Szilvia is a csodás kezelésekkel, utánozhatatlan humorával és a jó kis beszélgetéseinkkel, Anikó a szuper levesekkel, és kedvességével, Mónika pedig a lendületével, szuper sétáival, lelkesedésével és nem utolsósorban a fantasztikus tornákkal/táncokkal, amiket tartott! :- )

Fantasztikusan éreztem magam nálatok az utóbbi félév során, amikor sikerült veletek lennem több alkalommal is a táborban, rengetek remek emberrel ismerkedtem meg, akik a különböző turnusok alatt végigkísérték változásom történetét, és közülük sokakkal mai napig tartom is a kapcsolatot.

Nekik és mindenki más számára, aki azt hiszi, hogy már nincs esély visszafordítani a dolgokat - szeretnék pár szót írni arról, amin én keresztülmentem – hátha segít, hátha erőt merít belőle bárki, mert látja, hogy NEM LEHETETLEN!! Elszántság és akaraterő kérdése az egész – és a fő dolog, hogy mindent rendeljünk alá annak, amibe belevágtunk – legalább erre a néhány hónapra!

Ahhoz a sok évhez képest, amit eddig ebben a fogyókúra témában töltöttünk MINDHIÁBA – semmiségnek fog tűnni ez a néhány hónap és a végén a jutalom a sok elismerő pillantás, a dícséretek, amiket kapunk ismerősöktől, barátoktól, családunktól, és persze önbecsülésünk visszaszerzése – szóval NAGYON MEGÉRI!!! Jobban, mint akár egy utazás, óriásplazmaTV, vagy akár 191 napon át tartó szupervacsora :- )!

2011. március 4-én kezdtem a léböjtöt Antóniánál, Visegrádon (és 2011. szeptember 11-ig csináltam).

Úgy terveztem, hogy ha 3 léböjtöt egymásután végigcsinálok, akkor 100%, hogy kitartok, mert addigra megszokom azt, hogy nem eszem, és a szervezetem önmagát látja el azokból a raktárakból, amik ugyebár rajtam vannak. :- (

Többször böjtöltem már, így azt tudtam, hogy ha ez bekövetkezik, akkor nem leszek éhes – és „csak” mentálisan kell megbirkóznom a levekkel és kísértésekkel.

Így az első 10 napos léböjt után hazamentem 4 napra a családomhoz, majd pár nap után vissza a táborba újabb 10 napra. Ennek végeztével megint 4 nap otthon, majd az utolsó 10 nap megint a táborban egy új kis csapattal. Ezalatt a másfél hónap alatt már nagyon nagyon látványos eredményt értem el, közel 20 kg fogyással, szóval nagyon beindult a szervezetem. Egyre többet sikerült mozognom, sportolnom, egyre jobb lett az állóképességem, egyre jobban igényeltem is a mozgást – amit persze kezdetben én is nyűgnek éreztem…

De mire a végére értem a 3 egymás utáni böjtnek, addigra újra megszerettem a mozgást, és már otthon is igényeltem. Így könnyebb volt otthon folytatnom a táborban elkezdett folyamatot – ugyanazt a levest ettem mindennap, ugyanúgy mozogtam legalább 4-5 alkalommal egy héten (de általában többször) és persze mindemellett dolgoztam is végig.

Olyan a munkám, hogy az 5 munkanapot tartalmazó egy-egy tábor alatt is szerencsére normálisan tudtam dolgozni – telefon és laptop volt nálam, wifi van a böjtházban, így viszonylag könnyedén ment a sok program között a munka is. Amikor kellett, akkor persze elszaladtam Budapestre, majd este vissza Visegrádra – de valamit valamiért, és nekem ez nagyon fontos volt, hogy mindenáron végigcsináljam!

Otthon meg természetesen még könnyebben be tudtam osztani az időmet, igyekeztem a munka, a pihenés és a sport között megtalálni a helyes egyensúlyt.

Másfél- két hónap múlva megint visszamentem a léböjt táborba, és még 1 hónap múlva mégegyszer, sőt a vége előtt még 2 alkalommal – mégiscsak ott, hasonló problémákkal küzdő embertársaimmal és Antónia szárnyai alatt éreztem könnyebben véghezvinni, amit szerettem volna.

Nem mondom, hogy végig egyszerű volt.

Nem volt.

Számtalanszor le akartak beszélni, lehülyéztek, csodálkoztak és hitetlenkedtek és persze irígykedtek az emberek körülöttem, de nem adtam fel, kitartottam, és minél előrébb jutottam, annál közelebb kerültem a célomhoz, és annál jobban tetszett, amit addig véghezvittem, és persze az is, amit a tükörben láttam.

Talán a hétvégék nehezebbek voltak kezdetben, mert régebben akkor aztán ereszdelahajamat volt az evésben – és most ugye a kajastoppot nagyon komolyan vettem! Talán hitetlenkedtek Ti is most, akik olvastok, de az van, hogy sokkal könnyebb mindenre NEM-et mondani, és büszkén kitartani a végéig, mert én úgy voltam vele, hogy ha egyszer elcsábul az ember, akkor mi az, ami miatt megáll a következő ’csakegyfalatnál’??? Én ezt nem kockáztattam meg, mert így volt mire gondolnom, először 30 nap állt mögöttem, amit tönkretehettem volna ezzel, aztán 50, majd 70, stb és minél több volt ez a szám, annál biztosabb voltam benne, hogy NEM hibázok egyetlenegyszer sem! És így is lett. Egyetlen szilárd falat nélkül szerintem könnyebb végigcsinálni ezt, mintha ’csakegypicit’ megszegnénk.

Nekem ami nagyon fontos volt még, hogy havonta csináltattam teljes vérképet és vizeletvizsgálatot, amit megnézettem belgyógyásszal, és mivel én is szuperül éreztem magam (végig egyébként!) és a leleteim is nagyon jók lettek (szintén mindvégig) – így egyáltalán nem aggódtam az egészségem miatt.

Ha nem lett volna jó a közérzetem, vagy vmi a szervezetemben nem működött volna jól, akkor természetesen azonnal abbahagytam volna a kúrát!!!

Eltelt végre végre végre a 6 hónap, majdnem a felére lefogytam egykori önmagamnak, és újra a régi ruháimat elővéve tudok öltözködni. Ha azt írom, hogy FANTASZTIKUS érzés – akkor ezzel egyszerűen nem tudom visszaadni azt, amit valójában érzek! Nagyon boldog vagyok én is, a családom is, és mindenki aki szeret. Még szeretnék pár kg-ot fogyni, de ezt már az alakformálással együtt tervezem, amihez elengedhetetlen volt már, hogy fehérjét juttassak be a szervezetembe, ezért is törtem meg most szeptemberben a léböjtöt.

Még egy fontos momentum a hosszú léböjthöz (30 nap után már hosszú): a léböjtöt követő felépítési időszak, amikor az étkezéshez visszatérünk, ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint maga a böjt. Ezt elviccelni/bagatellizálni nem lehet, mert egyrészt nem éri meg az esetleges jojó effektus miatt, másrészt nagyon komoly egészségügyi problémák léphetnek fel, ha vki egy hosszú böjt után hülyeségeket kezd el enni. (Bár én csak remélni tudom, hogy akinek kitartása van egy hosszú böjthöz, az ezzel már nem rontja el a végén!!)

A felépítés nagyon hosszú böjt esetében legalább annyi ideig kell, hogy tartson, mint maga a léböjt! (Tehát nem az 5-10 napos böjtnél szokásos 1/3-nyi idő!!!)

Érdemes végigolvasni a megfelelő szakirodalmat, ha ebbe vki belevág, és nagyon pontosan kitalálni az ételeket/mennyiségeket/étkezések számát stb. és szakemberhez fordulni.

Én Antóniára bíztam magam ebben is, hiszen ő adta nekem az elmúlt félévben azt a hitet és tudást, amivel keresztülküzdöttem magam ezen a kálvárián/újjászületésen.

A böjtöt egy almával törtem meg, majd napi 5-6 étkezés volt engedélyezve. 1 hétig csak alma/répa/zeller, pici grapefruit/pomelo. Persze nekem ez is maga a kánaán volt, újra megtanultam szinte rágni, fura is volt az első pár étkezés, aztán persze belejöttem J))). Nagyon figyelnem kellett arra, hogy 2, max. 3 óránként mindenképpen egyek, mert hajlamos vagyok elfelejteni az étkezést munka miatt/alatt, és ez nagy baj, mert az eleve lelassult anyagcserém nem kezdett volna el felpörögni!

Mire pénteken elmentem az utolsó 10 napomra, ahol a felépítést kellett már megtanulnom – addigra készen álltam a finomabb falatok befogadására is. :- ) Igaz, az első héten még nem fogytam, de NEM IS HÍZTAM SEMMIT!!!! J) És ez nagyon nagy szó 6 hónap után!!!!!

Napi ötször ettem, nagyon finomakat, főként csirkemell, vagy hal, sok-sok zöldség, túró, tojás – ezekből volt nagyon változatos étrend összeállítva. (Egy adag étel étkezésenként pici adag természetesen, de teljesen elég a jól összeszűkült gyomromnak!)

Már itthon vagyok néhány napja (már ½ kg-ot fogytam is a 3 nap alatt! :-D) és magam is az Antóniánál tanultak alapján állítom össze az étrendemet, soha nem vagyok éhes (hiszen szinte befejezek egy étkezést és nemsokára jön a következő) – ráadásul szupergyorsan elkészíthetőek, ami nekem a munka/és egyéb teendők miatt nagyon fontos. Kis műanyag edénykékben vinni is tudom magammal, ha az irodába, vagy egyéb helyre kell mennem.

Az ásványvizes flakon mellett ma már a kis dobozkák is ott sorakoznak a táskámban.

Ami éppúgy, mint a léböjthöz, a felépítéshez is szervesen hozzátartozik még, az a folyamatos mozgás és a testünk ápolása, kenegetése ész nélkül, szinte megállás nélkül, különböző hidratáló krémekkel, feszesítő krémekkel. Nekem szerencsém is volt, mert alkatilag (genetika) jó adottságaim vannak, és a mozgást meg a kenceficét is végig szorgosan csináltam, így majdnem tökéletes állapotban megúsztam kövér önmagam levedlését. :- ) Nem lett óriás hasam és lógó bőröm, de mondom, valószínűleg ez az örökségem egy része, ezért is sikerült így. :- )

Az arcomat pedig Juditka, Visegrád legkiválóbb kozmetikusa tartotta rendben a szuperséges kezeléseivel, így az sem lett ráncos : -))), sőőőőt!

Végül, amit mindenkinek tanácsolni tudok, hogy először adjon magának időt és gondolja át az elmúlt éveit, a jelenét, és az elkövetkezendő éveit – és ha a most/vagy a jövendő a velem hasonló problémák miatt nem tetszene, akkor engedje meg magának azt a luxust, hogy VÁLTOZTAT RAJTA!!!!!!

Másodszor: fejben döntse el, hogy márpedig VÁLTOZTAT, bármivel is kerül szembe, bármilyen kísértés is áll majd az útjában, és bárki is akadályozná ebben.

Aki úgy néz ki, mint én régebben, az valószínűleg nem egy önző ember, valahol túlteljesít (akár a munkában, akár otthon, de vmit túlkompenzál) – most merjünk ÖNZŐEK lenni, és néhány hónapot magunknak adni minden(ki) más helyett, előtt!!

Higgyétek el nekem, nagyon megéri!

Kitartást és sok sikert mindenkinek, és mégegyszer óriási köszönet Antóniáéknak!

üdvözlettel, szeretettel

J.