Beindítja az öngyógyító mechanizmust, erősíti az immunrendszert – Mindent a böjtölésről

Bár lassan túl vagyunk a nagyböjt időszakán, vannak, akik ezután szánják rá magukat a böjtre. Arádi Antónia böjtvezető szakemberrel a böjtölés kérdéseiről László Krisztina beszélgetett.

A Vitalizáló Vendégház motorja Arádi Antónia. 1995-ben alapította a böjtterápiás központot, és azóta több ezer ember életét változtatta meg. Súlyos magánéleti válságból egy léböjtkúra segített neki talpra állni, ennek hatására Ausztriában megtanulta a böjtvezetés alapjait, és először a saját házában szervezett böjtös csoportokat. Néhány évvel később felépült a vendégház, ahol kétágyas szobák várják ma is a vendégeket. Antónia az élő példa arra, hogy a rendszeres böjtnek köszönhető életmód- és életszemlélet váltás micsoda jótékony hatással bír az emberi szervezetre. Túl a hetvenen egy gramm súlyfelesleg sincs rajta, minden nap túrázik a környéken és naponta többször megmássza a 100 lépcsőfokot, ami a házához vezet. Segítségével most végigvesszük a böjtölés alapkérdéseit kedvet csinálva azoknak, akik még csak kacérkodnak a gondolattal, hogy egyszer kipróbálják az önkéntes táplálékmegvonást egészségük érdekében.

Miért fontos az emberi szervezet számára a böjtölés?

Napjainkban egyre kevésbé vallási okok miatt böjtölnek az emberek, sokkal inkább a civilizációs ártalmak csökkentése, kivédése lehet a cél: a megfelelő testzsír- és vércukorszint megtartása vagy elérése. A rendszertelen és egészségtelen ételek fogyasztása megterheli a gyomor-bél traktust, ez a böjtölés során szépen regenerálódhat. További cél lehet még a rossz szokások kiiktatása életünkből: a böjtölés alatt le lehet szokni a sok kávé, cukros gyümölcsital, energiaital fogyasztásáról, el lehet felejteni a késői nagy vacsorákat. Bizonyos mértékben a génjeink befolyásolják a testsúlyunkat és az anyagcserénket, a rendszeres „éhezés” ilyen szempontból is ajánlott. A böjtölés további pozitívuma pedig, hogy önuralomra nevel.

Mindenkinek ajánlott a böjtölés?

Nem. A böjtölés nem ajánlott fejlődésben lévő gyerekeknek, alultáplált személyeknek, ahogyan terhesség vagy szoptatás idején sem. Bizonyos betegségeknél különös odafigyelés, orvosi konzultációt szükséges a böjt időtartamára és összetételére vonatkozóan, ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a pszichiátriai-neurológiai betegségek, a cukorbetegség, a vese- vagy epekövesség, a tumoros megbetegedés.

Miért ajánlott inkább szervezett keretek között, ellenőrzés alatt böjtölni, mint magunkban otthon, egyedül?

A böjtölés ideje alatt fontos a nyugalom. A helyváltoztatással kilépünk a hétköznapok pörgő ritmusából, csak magunkra, a szervezetünkre figyelhetünk. Előre meghatározott programok, mint például az azonos időben történő étkezés, az azonos időben való kültéri és beltéri testmozgás adják a keretet a böjtölésnek. Ilyen körülmények között könnyebb az első napokban felmerülhető böjt reakciói, a fejfájás, az aluszékonyság ellenére is kitartani. Szakmai felügyelet alatt könnyebb odafigyelni a böjtöt kísérő tevékenységek elvégzésére. A béltisztítás, a sok folyadékbevitel, a sok mozgás nélkülözhetetlen a böjt hatékonyságához, s ez nem mindenkinek megy könnyen. Ha szükséges, a szakemberek a böjtölő személy aktuális egészségi állapotának megfelelően módosításokat javasolhatnak és ellenőrizhetik azokat. Nagyon sokan rendszeresen visszatérnek a böjtös házba, barátságokra tesznek szert, élményként, aktív pihenésnek élik meg az itt eltöltött időszakot.

Évente mikor és hányszor jó böjtölni?

Az időpont megválasztását a vallási böjt megszabja, de a szabadon választott böjtnél ennek nincs nagy jelentősége. A tavaszi „nagytakarítás” a szervezetre is érvényes lehet, de sokan a nyári szabadságukat tudják e célra felhasználni. Hányszor érdemes böjtölni? Erre a kérdésre nem lehet konkrét választ adni. Van, aki az évi 4-5 alkalommal rövidebb, néhány napos böjtölést részesíti előnybe, mások az évi egy, 21 napos böjt hívei. Véleményem szerint az évenkénti 10 napos léböjt mellett több, egymástól eltérő, néhány napos böjtöt érdemes tartani. Például spárgaszezon idején nagyon hatékony a néhány napos spárga böjt (a spárga elkészíthető levesnek, de párolva is fogyasztható) kiegészítve bő folyadékkal és esti zabnyákkal. Változatossá lehet tenni a böjtölést tavasszal eper-, a nyár folyamán dinnye-, ősszel pedig szilvakúrával. Ilyenkor is fontos a 3 liter körüli folyadék bevitele és a megfelelő nyomelem, ásványi anyag és vitamin pótlása.

Mi történik a szervezettel a böjtölés alatt?

A böjtölés számos fiziológiás változást okoz a szervezetben. Beindítja az öngyógyító mechanizmust, erősödök az immunrendszer. A test egyfajta „üzemmód váltásba” kerül, aminek eredményeként csökken a vércukorszint, aktivizálódik a zsírbontás folyamata. Az étkezés elhagyásának következtében a szervezet a salakanyagok és toxinok eltávolítására tud koncentrálni.

Kihat-e a böjt a lélekre és az elmére is, hogyan?

A válaszom: egyértelműen igen. Az önként megvolt táplálkozás fontos része a lelki megerősödésnek. A böjtölő egyén napról napra tisztább gondolatokat, magasabb szintű tudatosságot tapasztal saját magán. Sokan választják a böjt időpontját életüket meghatározó komoly döntés előtt, mivel spirituális élményekben is lehet része a böjtölő személynek. A lelki folyamatok alapja a megszokott környezetből való kiszakadás, az elvonulás, a tiszta levegő, a csend, a természet energiáinak megtapasztalása.

Mire kell figyelni a böjtöléskor?

Legfontosabb, hogy a böjtölő a saját testi-lelki állapotának leginkább megfelelő böjtöt válassza. Tegye fel magának a kérdést: mire szeretné a hangsúlyt helyezni? Ha a testi tisztulásra, akkor fontos a napi többszöri, változatos mozgásforma. De van olyan, amikor a digitális detoxikálásra van igénye és több pihenésre vágyik. A legjobb a kettő egyensúlyát megtalálni.

Böjt előtt elengedhetetlen „leépítő” napokat tartani, az étkezés mennyiségén és minőségén változtatni, bizonyos ételeket, italokat elhagyni. De ennél is fontosabb a „felépítő” napokra odafigyelni, az erre vonatkozó tanácsokat szigorúan be kell tartani. Csak fokozatosan lehet visszatérni a „normális” étkezésekhez. Szükség lehet már a böjt előtti életmódot változtatni, és az is fontos, hogy az új étkezési szokás, életmódváltás rögzüljön és a böjt időszaka után is folytassa az illető az új, jó szokásokat.

Milyen böjtök közül lehet választani a Visegrádi Böjtközpontban?

Vendégeink öt kúra között választhatnak: Buchinger léböjt, Mayr-, rizs-, hajdina- és banánkúra. A léböjt az alapkúra, amit, ha orvosi javaslat alapján nem választhat a vendég, akkor az aktuális egészségi állapotának megfelelő kúrát ajánljuk neki. Saját tapasztalat, hogy ha valaki évente többször jön böjtölni, akkor a léböjt kúra után másodiknak valamelyik egyéb kúrát választ, annak alapján, hogy például a hajdinát szereti-e vagy inkább a rizst.

Forrás:Remind Bookazine
Fotók: Vincze Máté, kiemelt kép: Pexels
A Remind Bookazine második számában főszerkesztőnk, László Krisztina személyes, böjtös tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.