A jótékony böjt

Böjtölés = salaktalanítás. A IV. századtól kezdve terjedt el az a szokás, hogy a Húsvéti nagy ünnepre 40 napos böjttel készültek; így hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart ez az időszak. Az evangéliumok leírása szerint Jézus 40 napig böjtölt a pusztában.

A kezdetekben az ünnep előtti böjt nagyon szigorú volt. A keresztények napjában csak egyszer ehettek, húst pedig egyáltalán nem. A későbbiekben némileg enyhült ez a szigor, de a hús nem fogyasztanak a böjt ideje alatt.

Sokan vannak még ma is, akik alkalmazkodnak a keresztény szokáshoz. A mai kor emberének e böjti időszakon kívül is érdemes volna legyőzni étvágyát és néhány napos tisztulásra szánni magát. Néhány napos kúra vagy heti egy alkalmas "koplalás" azon kívül, hogy salaktalanítja szervezetünket, lelki és szellemi megtisztulást is eredményez. A rendszeres salaktalanítás az egyik legjobb megelőzési módja az ún. civilizációs betegségeknek, mint pld: az allergiák, fejfájás, gyomorfekély, az izomfájdalmak és a cukorbetegség.

A legtöbb vallás ismeri a böjtöt és rituáléként használták az emberi fejlődés céljára, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt. Gondoljuk csak végig, hogy mennyiféle méreg lehet a szervezetünkben és a környezetünkben! Bizonyos anyagok rövid ideig terhelik testünket, ezeket a szervezet hamar kiválasztja. Vannak viszont olyan mérgek, amelyek a szövetekben és a sejtekben elraktározódhatnak. Ezeket nagyon nehéz kimutatni egy orvosi vizsgálat során. A májban a zsírban oldódó mérgek, a kloroform és a gyógyszerrészecskék rakódnak le. A vízben oldódó tartósítószerek, glikol és az orvosságmaradványok a vesében tárolódnak. A fémek, amelyeket táplálékkal veszünk magunkhoz pld. A réz, ólom a gyomorban és a bélben rakódnak le a fluoriddal és a klórral.