Hajdina-kúra

Napjaink régi-új táplálkozási irányzataiban ismét egyre fontosabb szerepet kapnak a gabonafélék, s köztük olyanok is, melyek eddig ritkán kerültek asztalunkra. A hajdina vagy pohánka szintén egy elfeledett régi ismerős, ám ha megismerjük értékeit, újra méltó helyet kaphat táplálékaink sorában.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) egy gyógynövényként is alkalmazott, gabonaként kezelt keserűfűféle magja. A középkor óta ismert és Európa szinte összes konyhájában gyakorta főzött növény a 21. század népbetegségének köszönhetően ismét kedvelt táplálék. A hajdina zsírtartalmán belül a telítetlen zsírsavak rendkívül magasak, mintegy 77%-os arányt képviselnek. Glutént nem tartalmaz, ellenben sok benne a B1, B2-, C-, és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangán, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.

Rosttartalma más gabonafélékhez viszonyítva kiemelkedően magas. Jelentős élelmirost-tartalma miatt a bél-perisztaltika növelése és a tranzitidő lerövidítése révén hatékonyan alkalmazható a székrekedés étrendi kezelésében, és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbélrák) megelőzésében is. A fokozott rostbevitel koleszterin-szintet csökkentő hatása már régóta ismert és bizonyított. Egyes esetekben (pl. epekövesség) a magasabb élelmirost-tartalmú nyersanyagok a beteg egyéni tűrőképességének figyelembevételével használhatók fel. A hajdina antioxidáns hatású flavonoid és rutin (P-vitamin) tartalma miatt kapilláris vérzések, és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén is javasolható jótékony élelmiszer. Előnye még a kifejezetten alacsony nátrium és viszonylag magas káliumtartalma is, így sikeresen építhető be a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomásos diétába is.

2014-től bevezettük a Hajdina-kúrát a Vendégházunkban

Reggeli, ebéd, vacsora:

1-1 adag hajdinakása + kis pohár kefir

A megfelelő folyadékfogyasztásra nagy hangsúlyt kell fektetni: 3-3,5 liter naponta.